6. nap

Éjfél múlt egy perccel. Kezdtem fáradt lenni. Nem szokásom, hogy sokáig fent maradjak, de mikor Lisánál alszom, mindig próbálom tartani magam.

- Hé, Ana, ugye, hogy egy film mennyivel jobb, mint egy anime? – kérdezte Lisa.

- Csak a YGO-ból láttam 20 részt. Ennyiből nem tudom megállapítani a különbséget – válaszoltam, miközben próbáltam elnyomni egy ásítást.

- Itt azt kellett volna mondanod, hogy „Igen, Lisa, teljesen igazad van!” – mondta Lisa kicsit dühösen.

- Bocs.

Lisával a második vagy a harmadik szerelmes filmet néztük. Még az első le is kötött, a másodiktól már annyira nem érdekelt semmi, és inkább próbáltam nyitott szemmel aludni, ami, valljuk be, nem sikerült.

- Még mit akarsz megnézni? – kérdeztem.

- Ez lesz az utolsó film.

Visszafojtottam egy megkönnyebbült sóhajt. A következő pillanatban azonban ülve elaludtam a kanapén.

Erős karok fogtak körül. Éreztem, hogy felemelnek, majd elindulnak velem. Drága tusfürdő és sampon illata kúszott az orromba. Lassan kinyitottam a szememet, és Harry arcát láttam alulnézetből. Aztán rájöttem, hogy ő visz. A meglepetéstől összerázkódtam, mire aggódva lenézett.

- Bocsi, felébresztettelek? – kérdezte aztán megnyugodva.

- Elaludtam? – kérdeztem vissza.

- Igen, Lisa jött, hogy megkérjen, vigyelek a szobájába. Hogy nézne már ki, ha a vendég a kanapén aludna? – beszéd közben sem állt meg, hogy letegyen.

Éreztem, hogy kezdek elvörösödni. Még szerencse, hogy már lezuhanyoztam és fogat mostam.

- Nem vagyok nehéz?

- Nem. Letegyelek?

- Ha nem akarod, nem muszáj.

- Akkor nem teszlek le.

Magamban megkönnyebbülten elmosolyodtam. Ha nem érezne irántam semmit, biztos rég letett volna.

Belökte Lisa szobájának az ajtaját, majd gyengéden az ágyra dobott.

- Lisa még leszedi a maszkját, aztán jön ő is.

- Maszk? – nem értettem, mire gondol.

- Smink.

Egy pillanatnyi csend állt közénk.

- Jó éjszakát, Ana!

- Jó éjt, Harry!

Kiment és bezárta az ajtót. Kicsit meglepett, hogy nem japánul mondta, de annyira nem zavart. Aztán hirtelen beugrott, hogy én már a sminket is lemostam magamról.

Úristen! Harry Smith smink nélkül látott engem! És pizsamában vitt Lisa szobájába! És melltartó se volt rajtam! Ez kurvaciki!

Égő fejjel bebújtam a takaró alá, és a párna alá dugtam a fejemet.

- Anastasia Grey, te egy kibaszott idióta vagy! Hülye, hülye, hülye!

Lisa lépéseit hallottam a folyosóról, így kimásztam a párna alól. A hajam úgy állt, mint a szénakazal, de nem érdekelt.

Lisa kinyitotta az ajtót, lekapcsolta a villanyt, majd a sötétben elindult felém. Mikor mellém ért, fogta magát, és rám dőlt. A döbbenettől kifogyott a levegő a tüdőmből, Lisa pedig meglepetten felállt, de előtte még megnyomorgatta a gyomromat a kezével. Nevetésbe törtem ki, Lisa pedig két másodperccel később csatlakozott hozzám.

- Bocsi, Ana, azt hittem, a másik oldalon vagy.

- Én meg azt hittem, agyon fogsz nyomni.

Lisa bemászott mellém az ágyba, majd csendben megkérdezte:

- Harry… mondott valami furcsát?

- Ha az furcsának számít, hogy nem japánul mondott jóéjszakát, akkor igen. De amúgy nem, miért?

- Semmi. Jó éjszakát, Ana!

- Jó éjt, Lisa!

Másnap nyolc után ébredtem fel. Lisa még aludt, így úgy döntöttem, a telefonomon ütöm el az időt. Harry általában ebéd előtt szokott felkelni, mikor náluk vagyok, mert hajnalig fent van. Én el se tudtam képzelni, hogy lehet addig fent lenni. Biztos is voltam benne, hogy ez nem egészséges, ráadásul ki se tudja aludni magát rendesen.

Körülbelül egy óra múlva Lisa is felkelt.

- Mióta vagy fent? – kérdezte, miközben egy hatalmasat nyújtózott.

- Egy órája – válaszoltam.

- Nem vagy éhes?

- Egy kicsit. De nem Harry főz?

- Csak vacsorát. Mit kérsz reggelire? Hot-dog, palacsinta, gabonapehely, szendvics…

- Gabonapehely jó lesz.

- Oké, a konyhában van, a legszélső faliszekrényben. Jó étvágyat! – a következő pillanatban visszahanyatlott a párnára.

Nagyot sóhajtottam, és lementem, hogy elkészítsem magamnak a reggelimet.

Legnagyobb döbbenetemre egyenesen Harrybe futottam bele, aki éppen kávét főzött magának.

- Ohayou, Ana-chan! – ásított egy hatalmasat.

- Neked is, Harry. Te mit keresel fent ilyen korán?

- Most kivételesen lefeküdtem azután, hogy letettelek. És te?

- Éhes vagyok.

- Lisa?

- Alszik.

- Szép kis vendéglátó. Baszik megetetni a barátnőjét. Mit kérsz? – kérdezte idegesen.

- Nem szükséges, én is meg tudom csinálni… - próbáltam menteni a helyzetet.

- Még mit nem! Mit kérsz?

- Gabonapelyhet. De előbb a tejet, utána a pelyhet.

- Értettem, hozom mindjárt.

Pillanatokon belül már a reggelim az orrom előtt volt az asztalon.

- Köszönöm szépen! – inkább nem tettem hozzá, hogy nem kellett volna.

Harry nagyon feszültnek tűnt. Miután megitta a kávéját, felment.

Szétnéztem a modern konyhában, ami kétszer akkora volt, mint a miénk. Az ajtó mellett balra volt az asztal a székekkel, aminél én is ültem. Mellette volt egy pult, mosogatógép, mosogató, sütő, felette faliszekrények. A hátsó falat szinte teljesen elfoglalta az ablak. A másik falnál volt a hatalmas hűtő, egy újabb pult, ami fiókokkal és szekrényekkel rendelkezett. Aztán ott volt még Masi, amit én italkészítő szerkezetnek neveztem. Nemcsak hideg és meleg vizet tudott adagolni, hanem kávét, teát és forró csokit is főzött, de lehetett hideg és meleg kakaót is csináltatni vele.

A pultok feketén csillogtak, soha nem volt rendetlenség vagy kosz, ahogy a szekrényekben is mindig minden rendben sorakozott. Az asztal is állandóan tiszta volt.

Beraktam a tálkámat és a kanalamat a mosogatógépbe, majd vissza felmentem.

Mikor beléptem Lisa szobájába, barátnőm már nem volt ott. Minden bizonnyal a fürdőszobában szépítette ki magát. Én is összeszedtem a ruháimat és a neszesszeremet. Közben feltűnt, hogy az ágy is be lett ágyazva.

A fürdő előtt aztán a kilépő Lisába futottam.

- Szia, Ana! – mosolygott rám – Megreggeliztél?

- Igen, Harry csinált nekem… - be se tudtam fejezni a mondatot, Lisa tekintete elsötétült, majd elsétált.

Mi a franc folyik itt? Veszekedtek volna?

Vállat vontam, és bementem a fürdőbe, hogy emberi kinézetet varázsoljak magamnak.  

Mikor később szóbahoztam ezt Lisa előtt, ő csak legyintett, és azt mondta, hogy ne avatkozzak közbe a családi ügyeikbe. Amikor Harryt kérdeztem, ő csak azt válaszolta, hogy megoldják a problémáikat.

Újabb négy résszel gyarapodva hajtottam álomra a fejemet, azon gondolkodva, hogy most vajon mi baja van a barátnőmnek és testvérének.